Szükség van az alternatívokra
Drága a benzin? Válts jobbra!Az utóbbi hónapokban minden magyar érezhette a pénztárcáján az üzemanyagárak durva drágulását. De nem csak az autók meghajtása drágult, hanem minden, ami a fekete arany származékaival működik. És ez hosszú távon minden termék árára kihathat. Ez pedig keserű aktualitást adott az egyre többet emlegetett, de az áruk miatt egyenlőre igen elhanyagolt alternatív energiaforrások felhasználásának. Több cikkben is átfogó leírást találhatunk a jövő lehetséges megoldásairól. Most azonban leszűkítjük a kört az autók meghajtására, hiszen a tágabb, általános témáról már rengeteg alkalommal olvashattunk (a cikk végén található egy kis linkgyűjtemény).Ezek a különleges, vagy kevésbé különleges járműmeghajtások amellett, hogy egyre jobban megérik, többé, vagy kevésbé egészségesebbek, környezetkímélőbbek. És felhívnám a figyelmet az utóbbi szóra! "Környezetkímélőbb". Igen, ez a helyes fogalmazás. Környzetkímélőbb a többi módszernél, terméknél, hiszen teljesen soha nem fogja kímélni a környezetünket. Ennek ellenére sokkal gyakrabban találkozhatunk a környezetbarát, környezetkímélő, vagy "zöld" jelzőkkel. Találkozhatunk velük a reklámokban, termékek csomagolásán, és a médiában mindenfelé. Tartalom, vagy cselekvés a legtöbb esetben nincs ezen jelszavak mögött, ha mégis, akkor legfeljebb a marketingesek fáradozásai. De jól hangzik az öko-kutyatáp, vagy a környezetkímélő teflonserpenyő, mégha valójában egyik sem az. És a termékek közül a hipermarketben nagy figyelemmel válogató fogyasztó előnyben részesíti az ilyen öko-handabandát. Ilyenkor néhány percre környezettudatossá válik, és hajlandó akár kicsivel többet is fizetni egy ilyen termékért. De otthon vidáman szórja az illatosítót a nagynyomású gázzal hajtott palackból, lazán beönti a használt, mérgező sütőolajat a WC-be, és kidobja a használt elemet a kukába.

Nem minden "zöld", ami zöld. De álljunk csak meg egy percre! Tehát a fogyasztóknak már szimpatikus lett a környezetkímélőbb jelző. A fogyasztói oldalról már részben megvan a hajlandóság az ilyan jelzővel illetett termékek, szolgáltatások befogadására. Viszont itt jön be a már említett probléma, miszerint a szimpatikus jelszavak mögött nincs tartalom. Ezt pedig kizárólag úgy lehet megváltoztatni, ha a gyártókat valamilyen módon ösztönzik az ilyen termékek előállítására. Erre a legjobb megoldás az állami támogatás, ami például az autógáz esetében részben már megoldott. A tiszta gázüzemű autókra 50%-os súlyadókedvezmény érvényes. Ez azonban egyedi példa, hiszen sajnos még fönt se jöttek rá, hogy nekik kell kezdeményezni, ha valamit lent gyökerestül meg akarnak változtatni. Az itthon elérhető "zöldebb", alternatív megoldások közül néhány viszont mindig is olcsóbb volt (természetesen a föntiektől teljesen függetlenül), tehát csak meg kell ezeket ismertetni az emberekkel. Lényegében ezért is készült ez az írás.
Kezdjük a sort a magyarok által legkönnyebben elérhető, olcsó, és a hétköznapi megoldásoknál valamivel környezetbarátabb autógázzal. A gázzal működő motorok története a '70-es évekre nyúlik vissza. Az olajválság idején az autók különböző meghajtásaival kezdtek kísérletezni. És már akkor látták, hogy a gáz kimeríthetetlennek tűnő tartalékai és környezetkímélőbb volta miatt ez a megoldás nagy jövő előtt áll. Hatalmas előnye, hogy a modern robbanómotorok szinte kivétel nélkül átalakíthatók gázüzeművé úgy, hogy ha épp nincs gáz a tartályban, benzinnel vagy dízellel továbbra is megy az autó. De Magyarországon az üres tartálytól nem kell tartani, hiszen több száz autógázt (is) kínáló töltőállomás van az országban, és mivel nő a kereslet, egyre több ilyen kút nyílik.

Az autó gázzal való hajtására 3 megoldás létezik: a cseppfolyós propán-bután gáz (LPG, Liquified Propane Gas), a sűrített földgáz (CNG, Compressed Natural Gas) és a cseppfolyós földgáz (LNG, Liquified Natural Gas). Az LPG gáz a legelterjedtebb (nem csak itthon). Ez azzal magyarázható, hogy könnyen cseppfolyósítható, a földgázból és kőolajból könnyen kinyerhető (sőt kőolajfinomításkor melléktermék, amit gyakran egyszerűen elégetnek), ezért olcsó. És bár kisebb az energiatartalma, mint a heygományos üzemanyagoknak, a nagyobb elterjedés (tehát a viszonylag sok kút) miatt nem probléma a rövidebb megtehető út. A CNG valójában ugyanaz, mint amit veztékben kapunk, csak nagy nyomáson. A probléma pont ez, ugyanis a tartálynak óriási (140-200 bar) nyomást kell kiállnia. A CNG gázautó Magyarországon emiatt nagy ritkaság, és külföldön is inkább csak buszokat hajtanak vele. Szegeden és Debrecenben működik néhány CNG üzemű busz és itthon is kapható lesz az új Opel Zafira CNG-üzemű motorral. Az LNG-vel a legnagyobb probléma, hogy a tartályban állandó -160 °C-os hőmérsékletet kéne fenntartani, ezért nem találunk itthon egy ilyen kocsit sem. Egy külföldi oldal statisztikája szerint itthon már februárban is 202 természetes gázzal (CNG, vagy LNG, a mi esetünben az előbbivel) hajtott autó, és 13 töltőállomás működött, és ezek a számok azóta csak nőhettek. Ettől függetlenül az ennél jóval elterjedtebb LPG gáz érdemelte ki, hogy fontosabb tulajdonságait vázlatszerűen leírjam.

Gyakorlatilag az összes Otto-motorral működő autót (tehát az összes autót) át lehet alakítani LPG üzeműre, úgy hogy az még működhessen a korábban használt üzemanyaggal is. Az ilyen autókba töltött LPG gáz valójában ugyanaz, mint a palackozott PB-gáz, csak nincs olyan erős szaga (alapból mindkettő szagtalan, az LPG-ben kevesebb a szagosító anyag). Óriási előnye az ára. Jelenleg a kutaknál körülbelül a benzin literenkénti árának fele. Azonban sajnos sokan otthon, palackból töltve az autót, negyedannyiért autóznak (ez szigorúan tilos és életveszélyes). Emellett környezetkímélőbb is az LPG gáz, hiszen égése tisztább. Mérgező gázokból átlagosan feleannyi keletkezik, mint a hétköznapi meghajtások esetében, és a kipufogógáz egyáltalán nem tartalmaz szilárd részecskéket. A hiedelmekkel szemben nem robbanásveszélyesebb a benzin-/dízelüzemnél, feltéve, ha hivatalos gázautó műhelyben alakították át az autót és otthon nem piszkálnak bele. Az Omegas cég LPG-gáz rendszereMég gázszagú sem lesz az átalakított autó, bár a PB-gázpalackból töltött autóknál ez is előfordulhat. Az átalakítás után a kocsi teljesítménye elvileg kb. 10%-kal romlik, és több gázt fogyaszt, mint benzint, de vannak, akik pont teljesítménynövekedésről számolnak be, és még a nagyobb fogyasztás mellett is jóval olcsóbb a gázüzem. A jármű átalakítása során a motorhoz egyáltalán nem nyúlnak, csak egy újabb tartály, néhány kisebb alkatrész és egy rézcső kerül a kocsiba, sőt a tartályt akár a pótkerék helyére is rejthetik, de ilyenkor meg a pótkerék lesz útban. Az is járható út, hogy a kocsiból kiszerelik a benzintankot, és teljesen gázüzeművé alakítják, de ezt, bár így a tulajdonos 50% súlyadókedvezményt kap, a szakemberek nem ajánlják. Bár a gázüzem ellenzői szerint a motor tönkremegy a nagyobb üzemanyagmennyiség elégetésében, valójában még "egészségesebb" is, mint a benzinüzem. A gáz ugyanis nyilvánvalóan jobban keveredik a levegővel, mint a folyadék, így jobban ég. Másrészt nem tud kicsapódni a henger falára, mint a benzin, így nem tudja felhigítnai a kenőolajat. Emiatt nő az autó olajcsere periódusa, és a motorkopások is jelentősen lecsökkennek, főleg a legkritikusabb, hideg motorhőmérsékleten.
De ha ennyi jó tulajdonsága van a gázautónak, akkor miért nem jár mindenki azzal? Ennek egyszerű magyarázata az, hogy az átalakítás 100-350 ezer forintba kerül típustól függően. De aki ki tud fizetni egy ekkora összeget egy alkalommal, annak ez a beruházás 10-30 ezer km alatt megtérül, ez kb. 1-2 évet jelent. És később az üzemanyagköltség 30-40, sőt akár 50%-át is megspórolhatja a tulajdonos, nem számítva a motor kisebb igénybevételéből adódó megtakarításokat. Ez tehát az egyik lehatásosabb üzemanyagköltség csökkentő eljárás, amellett, hogy rövid távon (elkövetkező 5-10 év) ez tűnik a legmegfelelőbb megoldásnak az autózás környezetkímélőbbé tételére. Tehát akit érdekel a környezete, a pénztárcája, és nem probléma egy sporttáskányi tartály a csomagtartóban, az keressen rá a gázautó szóra a neten, vagy kérdezze meg ismerőseit a dologról. Biztos van valaki, akinek gázautója van, vagy legalább ismer valakit, akitől tanácsot lehet kérni. És érdemes megnézni az alábbi linkeket, ahol az érdeklődők rengeteg hasznos információhoz juthatnak.
A cikk megjelent: 2005. október 03. 13:21 a www.folder.hu oldalon.
A cikk direkt linkje: http://www.folder.hu/cikkek.php?id=29